Ma azt a 18 jelenséget részletezzük, melyeket a nemes emberek képesek meghaladni. Nemes embernek (ariya-puggala) a Buddha a Méltókat nevezte, akik elérték a megvilágosodást, megvalósították a buddhai állapotot, de nem önmaguk erejéből, hanem egy buddha segítségével. Később a Méltók (szentek, arhatok) mellett még megnevezték a gyakorlók három másik szintjét:

- folyamba lépett
- egyszer visszatérő
- vissza nem térő
- Méltó

A nemes emberek birtokolják azt a képességet, mellyel az alábbiakat a feladással (pahána) meghaladják:

1. Tíz béklyó: A béklyók az újraszületések létforgatagához láncoló erők:

- az én tévképzete
- kétely
- szabályokba és szertartásokba csimpaszkodás
- érzéki szándék, irigység, kapzsiság
- rosszakarat, ellenszenv
- formák iránti vágy (létvágy)
- formanélküli iránti vágy (létvágy)
- önteltség
- nyugtalanság
- nemtudás, téves nézet

A béklyók köthetnek lefelé, a létesülés alsóbb világaihoz, de felfelé, a felsőbb világokhoz is, viszont minőségük független a hatásuktól, mivel mind a létforgataghoz láncolnak, ezért az összeset fel kell adni.

2. Tíz szennyeződés: A káros fogalmak közül az egyik a szennyeződés. Ezeket a tetterővel teli törekvés égeti el, és a nemes emberek semmisítik meg. Itt is igaz, hogy a törekvő az erkölcsét erősíti meg először. Siker esetén foltok jelennek meg az előrehaladás jeleiként, melyeket, ha eredménynek értékeli, a továbbhaladás akadályozóivá válnak. Így lehet a meghaladásból akadály. A szennyeződések:

- mohóság
- harag
- zavarodottság
- önteltség
- téves nézet
- kétely
- lustaság
- nyugtalanság
- szégyentelenség
- lelkiismeretlenség

3. Tíz tévedés: A Nemes Nyolcrétű Ösvény tagjainak, valamint a megszabadulásnak és a tudásnak az ellentétei:

- téves nézet
- téves elhatározás
- téves szó
- téves tett
- téves megélhetés
- téves törekvés
- téves éberség
- téves összpontosítás
- téves megszabadulás
- téves tudás

4. Nyolc világi tudattartalom: Negatív és pozitív tudattartalmak egyaránt, melyeknek a kötés szempontjából szintén nem számít a minőségük. Alapvetően emberi, sokszor érthetően vágyott és elismert tudati állapotok, az embert meghatározó, minőségét adó tényezők, melyeket a nemes emberek mégis feladnak, mert káprázat-alapúak és a lelkeket a szamszárához béklyózzák. Mindaddig fennmaradnak, amíg a világ létezik, és a nem-nemes (tehát nem nemtelen, hanem még be nem érkezett) embereket leláncolják, és kedvük szerint rángatják:

- nyereség
- veszteség
- megbecsülés
- megvetés
- boldogság
- szenvedés
- feddés
- dicséret

5. Öt kapzsiság: Kapzsiság, mikor a megszerzetteket nem osztjuk meg másokkal. Megnyilvánulhat

- a lakóhely iránt
- a család iránt
- a vagyon iránt
- a tanok iránt
- az elismerés iránt

6. Három torzulás: Az észlelés, a gondolkodás és a nézet tapasztalási módjaiban a három szenv (mohóság, harag, zavarodottság, 20-22. bejegyzések) hatására fellépő torzulások, vagyis a késztetett valóság három ismertetőjegyének (28-30. bejegyzés) ellentétes értelmezései: a mulandó állandónak tartása, a szenvedés boldogságnak vélése és az önmagátlan önmagamnak gondolása, továbbá negyedikként a taszító vonzónak észlelése. A három torzulás a fenti négyből fakadó torz észlelés, gondolat és nézet.

7. Négy csomó: Káros fogalmak, attitűdök. Azok a tényezők, melyek a tudatot a testhez, és így az eljövendő létezéshez kötik. Testi csomókról van szó, mely itt a fizikai testet és a mentális testet is jelenti, tehát együtt a tudattényezőket. A négy kötelék:

- szabályokba és szertartásokba csimpaszkodás
- az „ez az igazság” vakbuzgalma
- rosszakarat
- sóvárgás

8. Négy lejtő: A helyes ösvényről eltávolító magatartások, amiket lejtőnek vagy mellékútnak hívnak:

- szándék
- harag
- zavarodottság
- félelem

9. Négy káros befolyás: A kifejezést a Buddha gyakran használta a mentális szennyeződések egyik elnevezéseként:

- érzékiség befolyása
- létezés befolyása
- nemtudás befolyása
- nézet befolyása (csak a kommentárirodalomban, a Buddha a „téves nézet” kifejezést használta)

A káros befolyások elpusztítása a szenvedések létforgatagából történő megszabadulás legalapvetőbb lépése.

10. Négy áradás: A káros befolyások szinonimája. További szinonimák a kötelék és az áramlás.

11. Négy kötelék: A négy káros befolyás mintájára a négy kötelék. A még nem nemes emberek nem ismerik a négy köteléket (befolyást) úgy, amint azok vannak, tehát nem ismerik keletkezésüket, elmúlásukat, élvezetüket, nyomorúságukat és az azoktól való menekülés lehetőségeit.

12. Öt akadály (24. bejegyzés):

- érzéki szándék
- rosszakarat
- lustaság, tompultság
- nyugtalanság, aggodalom
- kétely

13. Csimpaszkodás: Ragaszkodás, görcsös kapaszkodás az eddig felsoroltak közül bármelyikbe. Lehet csendes vonzódás, elkeseredett ölelés, vinnyogó szorítás, másokat a menedéktől elrugdosó önzés, csattogó fogú acsarkodás, de végül mindegy, mert egy eredményre vezetnek: a létforgatagba való visszasüllyedéshez.

14. Négy ragaszkodás: Az öt halmazzal (36. bejegyzés) való azonosulás ragaszkodáshoz vezet, ami a szenvedés alapja és egyik formája is egyben. A függő keletkezés formulájában a szomjból eredő, és a létesülés feltételeként szolgáló tényező, melynek négy fajtája különböztethető meg:

- érzékiséghez ragaszkodás: a szomj tárgyának szorosan tartása, az érzékelés tárgyához való ragaszkodás
- nézetekhez ragaszkodás: téves nézetek követése
- szabályokhoz és szertartásokhoz való ragaszkodás: az a tévhit, ami szerint a szabályok és szertartások megszabadíthatnak a szenvedéstől
- önmagam valóságához való ragaszkodás: az öt halmaz tényezőivel való téves azonosulás

15. Hét hajlam: A szennyeződések, illetve általában a káros tudati beállítódások iránti hajlam. Olyan, többnyire öntudatlan káros hatások, melyek a szenvedéstől történő megszabadulást akadályozzák:

- érzéki vágy hajlama
- ellenszenv hajlama
- téves nézet hajlama
- kétely hajlama
- önteltség hajlama
- létezés iránti hajlam
- tudatlanság hajlama

A szennyeződések megjelenésének és hatásának három szintje közül még a hajlamok a leginkább lappangók, ezért a legnehezebben meghaladhatók. A következő sorrend állítható fel:

- a hajlamok
- a hajlamok megnyilvánulása és eluralkodása, tehát a szenvedély
- végül a kicsapongó túllépés

Leküzdésükkel megelőzhető az erkölcstelen magatartás. Ezeket a nemes emberek a bölcsesség gyakorlásakor a megsemmisítéssel győzik le.

16. Három piszok: A három káros gyökérok (szenvek, torzulások) másik elnevezése.

17. Tíz káros cselekvési út: Azok az üdvtanilag káros magatartások, melyeket a Buddha gyakran felsorolt. Az első három a test cselekvése, a következő négy a szavaké, az utolsó három a tudat káros cselekvése:

- az élet elvétele
- a nem adott elvétele
- az érzéki eltévelyedés
- a hamis beszéd
- a rágalmazás
- a durva beszéd
- a hasztalan fecsegés
- a sóvárgás
- a rosszakarat
- a téves nézet

Tízből hetet az akarat szerinti erkölcsösség meghalad.

18. Tizenkét káros tudati esemény: Időnként tíz, máshol tizennégy esemény. A lényeg az egymásutániság. A tudatállapotok és a tudattényezők keletkezése, megjelenése, amely csak egy tudatpillanatig tartó esemény. Ez a pillanat az érzékelés teljes tudatfolyamata, mely 14 tudati eseményre osztható:

- (1.) Az inger benyomásának hatására az érzékszervek kapuján át a felfigyelés pillanata jelenik meg és múlik el,
- (2.) ennek nyomán felbukkan az öt érzékszerv valamelyikével történő érzékelés pillanata,
- (3.) ezt követi az érzékelés tárgyának befogadása,
- (4.) aztán az érzékelés tárgyának megvizsgálása,
- (5.) majd a tárgy meghatározása.
- (6-12.) Az érzékelési folyamat szempontjából meghatározó jelentőségű az érzékelt tárgy iránti indíttatás hét pillanata,
- (13-14.) ami után az érzékelés tárgyának későbbi felidézhetősége, a rögzítés pillanatai jelennek meg.

A feladás vagy meghaladás egy másik nagy területe a „nagy belátások” (mahá-vipassaná). A formai és forma nélküli gyakorlási területeket a következő szemlélésekből álló 18 nagy belátás haladja meg:

- az állandótlanság szemlélése
- az elégtelenség-szenvedés szemlélése
- az önmagátlanság szemlélése
- az elfordulás szemlélése
- az eloszlás szemlélése
- a megszűnés szemlélése
- az elengedés szemlélése
- a pusztulás szemlélése
- a felbomlás szemlélése
- az átalakulás szemlélése
- a képzetnélküliség szemlélése
- az óhajmentesség szemlélése
- az üresség szemlélése
- a dolgok magasabb tudású belátása
- a valóságnak megfelelő tudva-látás
- a vágyban lévő veszély szemlélése
- az elmélkedő szemlélés
- a világtól elfordulás szemlélése

A 18 nagy belátás az ellentéteiket adja fel, aminek eredményképpen a valóság három ismertetőjegyének megértésével (28-30. bejegyzés) a dolgok mulandóságára vonatkozó megértés tudása keletkezik.