A helyes elmélyedés „előfeltétele” az éberség kifejlesztése, a satipatthána, melyről a közelmúltban beszéltünk. Az elmélyedés kifejlesztésének pedig a buddhizmusban két alapvető módszere van, két bhávaná (kibontakozás):

- samatha (szamata): higgadt nyugalom, tulajdonképpen tökéletes és rezdülésmentes egyhegyűség, mely kimondottan az elmélyülési szintekre jellemző mély koncentráció elérésére irányul, és a

- vipassana (vipasszaná): a belátás kifejlesztését célzó ösvény, melynek a tökéletes elmélyedés a mellékes velejárója.

A samatha a világi tiszta ösvény, a vipassana a világfeletti ösvény. Az ezt követő két bejegyzésben részletesen tárgyaljuk a két alapvető fontosságú utat, de most még ejtsünk néhány szót az előkészületekről.

Előkészületek

A hagyomány alapján mind a két ösvénynek vannak közös előkészítő követelményei. Ezek egy részét a ma viszonyai között nehéz gyakorolni, talán lehetetlen. Sokakat el fog rettenteni ez a bejegyzés, de mégis fontos leírnom. A következő bejegyzésekben majd a két ösvényt részletezzük, ami nagyobb érdeklődésre tarthat számot, de a hagyomány mégis csak ajánlja ezeket az előkészületeket, én pedig az olvasóra bízom, hogy mit tud ezekből megvalósítani. A négy előkészület:

- Meg kell tisztítani az erkölcsi fegyelmet.
- Le kell küzdeni az akadályokat (24. bejegyzés és a többi).
- Meg kell érteni a két ösvényt, lehetőleg tanító segítségével.
- Meg kell találni a meditáció helyét, mind térben, mind időben.

Ha mindezekkel készen vagyunk, akkor választanunk kell egy meditációs tárgyat, amit elmélyedésünk fókuszába állíthatunk. A tárgy illeszkedjen a meditáló alkatához, hiszen egyelőre nem cél még az „én” meghaladása, ezért a személyiséget felhasználjuk, és erőforrásként tekintünk rá. Az írások negyven tételből álló listában gyűjtötték össze a legpraktikusabb meditációs tárgyakat:

Tíz „kaszina”

A kaszinák őseredeti minőségeket jelölnek. Ilyen a négy őselem, a föld, a víz, a tűz és a levegő. Természetesen ezeket nem a tudományos, kémiai értelemben kell elemeknek tekintenünk. Senki sem állítja, hogy az anyag ezekből az elemekből épül fel. Az őselemek a dolgok és a jelenségek alapállapotai, működésük törvényszerűségei, jellegzetességei, és az emberek személyiségének négy fő csoportja is. A föld a szilárdság, a megtartó, az állandóság. Számíthatunk rá, biztonságot és nyugalmat ad. A víz az egyesítő, összetartó érzelem, a szeretet. Összekapcsolja a dolgokat, és harmóniába olvaszt. A tűz az erő, az átalakító, a felfedező. Bátorságot ad, inspirál, új szellemi területeket hódít meg. A levegő a könnyedség, a lazaság, a szellem. Intellektuálisan kíváncsi, mindenhová elér és megérti, amit tapasztal.

Választhatjuk meditációs tárgynak a következő négy kaszinát is, ami a négy alapszín: kék, sárga, piros, fehér. Mind másik intellektuális és érzelmi töltettel rendelkezik, könnyen igazíthatjuk az alkatunkhoz. A két utolsó kaszina a fény és a tér. A fényt magyarázni sem kell, hiszen az értelem, az energia, az élet hordozója, nélküle a világ halott és dermedt lenne. A tér pedig minden őselem anyja és atyja, mert bármi létezik, az tér nélkül nem nyilvánulhat meg. A tér foglal magába mindent, és adja a létezés kereteit. Neve ákása, és nevezik az ötödik őselemnek is, ami ilyen módon a legfontosabb mind közül.

Nagyon fontos, hogy a meditáció során ne kalandozzunk el, és kerüljük az érzelmes, érzelgős, ezoterikus csapongást, mert azzal többet ártunk, mintha nem is meditálnánk. A meditációs tárgyak konkrétak, és megérdemlik, hogy komolyan vegyük őket, és ne a képzeletünk által alkotott tárgyat vizsgáljuk. Pl. a föld kaszina kiválasztása során egy agyagkorongot szemléltek, a fény esetében a gyertya lángját. Nem szabad a saját elképzeléseinkbe merülve a kis-énünk fantáziájára bíznunk a kaszinát, hanem azt annak valóságában, éberen meg kell figyelnünk, úgy, ahogyan van.

Tíz nem vonzó tárgy

Egy holttest a felbomlás tíz fázisában. Hasonlatos a szatipatthánán belüli meditációhoz, melyet a test mulandósága felett végeztünk. Ám van különbség: a szatipatthana gyakorlata arra szolgált, hogy szembesüljünk saját elkerülhetetlen halálunkkal, míg itt a gondolkodás hátrány, és a hangsúly nem a reflektáláson, hanem a tárgyra irányuló egyhegyű tudati elmélyülésen van. A régi korokban ilyenkor a temetőbe vonultak, és fizikai valóságában figyelték meg a felbomlást. Ezt mi már nem tehetjük meg, ezért ha valaki ezt választja, szükség lesz a képzelőerejére. A másik lehetőség, hogy egy olyan tárgyat választ, ami gyorsan és látványosan megy tönkre, és azt szemlélve figyeli az elmúlást (pl. egy romló étel).

Tíz felidézés

Vegyes gyakorlatok. Az első három felidézés a Három Drágaság, a buddhizmus legnagyobb kincsei, mint tárgyak (tehát itt sem a vizsgálódás az elsődleges, hanem az elmélyülés kifejlesztése). A Három Drágakő a Buddha, a Dharma és a Szangha, és ezek tulajdonságai. A Buddha maga a Magasztos: elképzeljük az alakját, magunk elé vizionáljuk fénykoszorúban, felettünk lebegve, a buddhai tulajdonságokkal felvértezve. A Dharma maga a Tanítás, ami a legnagyobb ajándék és szerencse, ami embernek adható. A Szangha pedig a gyakorlók gyülekezete, melynek – ha nem vagyunk olyan szerencsések, hogy másokkal együtt gyakoroljunk – szellemi értelemben akkor is tagjai vagyunk, ha egyedül ülünk a szobánkban.

A következő három felidézés az erényen, a nagylelkűségen és a bennünk rejlő isteni tulajdonságokon való elmélkedés. Mint érezhető, aki ezek közül választ, legyen óvatos, mert vékony jégre tévedt, és nagyon könnyen azonosíthatja magával és a személyiségével a nemes tulajdonságokat. Ha eltéved, akkor mire észreveszi, ha egyáltalán észreveszi, már olthatatlan szerelembe esett önmagával, aminél rosszabb nem is történhetne.

A következő négy felidézés közül az első a halál tudatosítása. Az emberek megijednek ettől a témától és túl komornak találják, mert a halál tényét a fogyasztáson és örök fiatalságon alapuló társadalmak igyekeznek kiszorítani a tudatunkból, ezért az emberek rettegve és magányosan halnak meg kórházi szobákban, elszeparálva, megszégyenülve. Éppen ezért napjainkban a halálon való meditálás erősen ajánlott. A következő felidézés a test nem vonzó természetén való elmélkedés, hasonlóan a satipatthána tárgyalása során leírtakhoz, de elmélyülési tárgyként használva. Ezután jön a légzés tudatosítása. Alapvető, és főleg kezdőknek talán a legelőnyösebb tárgy. Ajánlom a 101. bejegyzés tanulmányozását. Utolsó felidézés a nirvánáról folytatott fogalmi elmélkedés. A nirvánát, mint már többször említettük, nem lehet szavakkal, ebből következően gondolatokkal sem leírni, ezért kénytelenek vagyunk negatív, akár egymást kizáró jelzőkkel körbeírni, tehát megállapítani, hogy mi nem a nirvána: nem örök, nem lezárt, nem szenvedés, nem boldogság stb.

Négy magasztos állapot

Más néven a Négy Mérhetetlen (78-80. bejegyzés), amelyek kifejlesztésükön, megélésükön túl, a többi lény számára való hasznosságra törekvés helyett most, mint meditációs tárgyak szerepelnek.

Négy anyagtalan állapot

Ezek a meditációs tárgyak már csak gyakorlottak, sőt, mesterek számára hozzáférhetőek. A négy anyagtalan állapot, melyek az elmélyülés mély szintjeinek tárgyi alapjait képezik, a következők: a végtelen tér érzékelési alapja, a végtelen tudat érzékelési alapja, a semmi érzékelési alapja, a sem nem észlelés, sem nem nem-észlelés érzékelési alapja.

Egy észlelés

A táplálék visszataszító voltának észlelése. Az ízek élvezetéhez, majd általában az élvezetekhez való kötődést távolítja el.

Egy elemzés

A test négy őselem szerinti szemlélése, mely a testet, a létezést, a személyiséget, és végül a lélek téves képzetét is elemeire bontja, majd az elemeket vizsgálva felismeri a mindenség semmi voltát, és rálát az ürességre.

Nehéz választani a tárgyak közül, ha az elmélyedés meditációjának útján kívánunk járni. Érdemes a személyiségtípusunk alapján választani: a kéjvágyó a visszataszító, nem vonzó tulajdonságokat szemlélje, a gyűlölködő a Három Drágaságot, a féltékeny, irigy típus a Négy Mérhetetlent, az elmúlástól rettegő a halál vizsgálatát válassza, a realista, földhözragadt ember az őselemeket stb. Kísérletezzünk velük bátran, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelőt. A kezdők egyszerűbb tárgyat válasszanak, majd később lehet változtatni, de fontos, hogy a tárgy segítsen lecsendesedni, ellazulni.