A bódhiszattva fogadalom:

A szenvedő lények számtalanok,
fogadom, hogy mindnek segítségére leszek.

A szenvedélyek kötelékei sokfélék,
fogadom, hogy mindtől megszabadulok.

A tanítások sokrétűek,
fogadom, hogy mindet megismerem.

Az Út a teljesség elérése,
fogadom, hogy végigjárom.

35. A mahájána út (nagy szekér irányzat) és meditáció alapvető része a bódhiszattva fogadalom. Amennyiben nem akarod a világ összes lényét a nirvánába segíteni, akkor az Ösvényen való haladásod óhatatlanul büszkeséget, becsvágyat gerjeszt benned, és a többi létezőtől való eltávolodásod miatt letérsz az útról. A Négy Mérhetetlen szükségszerű feltétele a megvilágosodásnak. Ez az a tudatállapot, a bódhicsitta (buddha-természet), amiben a gyakorlás egyáltalán elkezdődik. Persze a vállalás lehetetlennek tűnik, de ez csak egy újabb paradoxon. Egyébként sem érdekes a véleményünk vállalásaink nehézségeiről, csak tenni kell.
36. A buddha-természet eredendően tiszta. Nincs megtanulni való tanítás, nincsenek felöltendő vagy elhagyandó tulajdonságok. Még a jó dolgokat is el kell engedni, hogy a szamszára elhagyható legyen.

A tiszta földekre, a nirvánába vagy a mennyekbe tartasz, mert tudod, hogy ezek a birodalmak szentek és nemesek. Ha oda akarsz jutni, tisztítsd meg a saját elmédet. Amint ezt megtetted, a túlpart, a nirvána és a menny máris tiszta.

A figyelem és az észlelés lehet tiszta, mint a nyári ég, vagy köddel borított, lehet felszínes vagy mélyreható. A ködös és szennyezett tudat ködös és szennyezett dolgokat tapasztal. Aki megtisztította saját tudatát, annak figyelme és észlelése is tiszta. A felszínes figyelem és észlelés egyszerű felismerésekre jut, a mélyreható viszont lelát a kút fenekéig. Az egyik a büntetését, a másik a jutalmát nyeri el? Nem. A ködös és felszínes tudat folytatja vándorlását a szamszárában, a tiszta és mélyreható tudat pedig közelebb kerül a szabaduláshoz.

Ahol nincs szennyeződés, ott tisztaság van. De a szamszára nem a szennyeződött nirvána, mert a szenny és a tisztaság csak fogalmak. Ahol nincs kötődés, ott a megszabadulás.  A szamszára a fel nem ismert nirvána: ahol megszűnt a kötődés, ott a nirvána megmutatkozik. Ahol a nirvána megmutatkozik, ott a tisztaság magától értetődően megjelenik.

Ahol van gondolat vagy érzelem, ott van kötődés, és emiatt ott mindig van ilyenség. Az ilyenség a dolgok és jelenségek látszólagos valamilyensége. Az ilyenség állandónak és énnel, saját ön-lényeggel bírónak tűnik a felületes szemlélő számára. A kötődés hiánya az üresség, ami felfedi az ilyenségek látszat-mivoltát, ürességét. De az üresség nem a semmit jelenti, hanem a valóságot, ami szavakkal megnevezhetetlen, mert a szavak, mivel maguk is kötöttek, csak az ilyenségek leírására alkalmasak. A teljes megvilágosodás és a teljes üresség ezért tapasztalható, de szavakkal le nem írható, tanítással át nem adható.

37. A templomok és a sztúpák – a szent ereklyéket őrző épületek – a Buddha szívének és tudatának visszatükröződései. A Buddha külső formáinak tisztelete saját belső bölcsességünket táplálja, mert a valódi buddha, a tudat felébredett lényege, valamennyiünkben benne él.
38. Egyetlen tanítással átkelhetsz a szamszára óceánján, hogy megszerezd az igaz késztetést. A lényeg nem a Buddha szavainak, tanításának megértése, hanem a Buddha késztetésének megragadása. Ha ez sikerült, eldobhatod a tanításokat.
39. A tudat valódi természete, a buddha-természet, minden élőlényben jelen van, mint a Nap a felhők mögött, de a lény formájának és fajtájának korlátai miatt különböző mértékben elhomályosul. Ne higgyük azt, hogy az emberben ez a természet már fényesen tündököl, mert ahogyan a giliszta tudatához képest a miénk fényes, úgy létezik a miénknél is világosabb tudat. A legfényesebb állapot a buddha-természet teljes megnyilvánulása, a tökéletes, tiszta ragyogás, ami minden lényben állandóan jelen van, csak nincs tudatában, nem fér hozzá. Ez több, mint a lélek, mert nem egyéni, nem „én”, nem kötött, nem saját. Nincs buddha a tudaton kívül, és ahhoz, hogy buddhák legyünk csupán annyi kell, hogy mindig tisztában legyünk a tudat valódi természetével; tehát nem elég felismerni azt, ennek a felismerésnek az állapotában kell tartózkodnunk. Ezért az elme és a test lenyugtatása, a szentség állapota, a megingathatatlan fegyelem, fokozhatatlan éberség, mindent értő belátás, az elme végtelen szabadsága, úgy általában a tökéletesség nem a cél, hanem az alapvető feltétel a buddhává váláshoz.

Menjünk erre, legyünk tökéletesek, hogy buddhák lehessünk? Lehetetlennek tűnő kihívás, de jobban megnézve remény és fellélegzés: ez a sok tökéletesség és erény mind felesleges, ha az ember elfogadja örökölt és elveszíthetetlen buddha-természetét. A buddha bent van, a tudaton kívül nincs buddha. Bent van, veled van: keresd meg!

40. Képzeld magad egy tágas helyre, egy hegy tetejére, és tudd, a tudatod már ott van. Képzeld magad egy falevélbe, és tudd, a tudatod már ott van. Majd az égbe, levegőbe, vízbe, gondolatba, és a tudatod már ott van. Képzeld magad a buddhák közé az Égi birodalomba, és tudd, a tudatod már ott van. Lásd magad buddhának, és tudd, a tudatod már ott van. De ne képzelődj, ne fantáziálj, hanem tudd! Tudd: nem te vagy ott, hanem a tudatod!

A tested buddha, a tudatod buddha, a lélegzeted buddha, a látásod buddha, az ülésed buddha, a mozdulatod buddha, a meditációd buddha. Amid nem buddha, az itt ragad, az nem fog tudni veled menni.

41. A belső érzetek és a külső tárgyak közti megkülönböztetés téves. Összefonódva szülik egymást folyamatosan. A buddha és a tudatod közti megkülönböztetés téves. Összefonódva szülik egymást folyamatosan.
42. Ha buddha-természet csak az emberben lenne, egy fal húzódna köztünk és a többi élő között. Miféle fal, ki építette volna és miből készült? Ha buddha-természet csak az élőkben lenne, egy fal húzódna az élők és az élettelen létezők között. Miféle fal, ki építette volna és miből készült? Ha buddha-természet csak a létezőkben lenne, egy fal húzódna a létezők és a nem-létezők között. Miféle fal, ki építette volna és miből készült? Ha buddha-természet csak a létezőkben és a nem-létezőkben lenne, egy fal húzódna a létezők és a nem-létezők, valamint a sem-nem létezők és a sem-nem-nemlétezők között. Miféle fal, ki építette volna és miből készült?

Társad a többi ember, mert egy a lényeged velük; társad állat, növény és minden parányi lény, mert egy a lényeged velük; társad a kő, az anyag, mert egy a lényeged velük; társad az érzés és a gondolat, mert egy a lényeged velük; társad minden szavakba-nem-foglalható, mert egy a lényeged velük. Társaid mind a Kerékben, a Keréken túl és a Kerék látszata után is, mert ha csak egy nem a társad, többé semmi nem illesztheti össze a Széttörtet. Ez a törvény, ez a titok.

43. Hogyan lenne lehetséges a halál, amikor körülötted minden, ebben a pillanatban is létezik?

Hogyne lenne még az élettelen tárgyaknak is buddha-természetük? A fadarab, a kő, a föld is képes meditációban ülni. Minden a saját tudatosságában van.

Ami képes meditációban ülni, az képes tanítani. Aki képes tanulni, az bármiből tanulhat.

Amit érzékelsz, az a tudatodon belül van, az élettelenek és a nem-létezők is, a tudatod pedig buddha-természetű. Mikor kijelented, hogy a valamely megnevezhetőnek vagy meg-nem-nevezhetőnek nincs buddha-természete, akkor a tudatod egy részéről jelented ki ezt.

A buddha-természet feladata, hogy megszabadítsa a világot a szenvedéstől. A tudatodnak buddha-természete van. A tudatodat a gondozásodra bízták, ezért bárhogyan szeretnéd elhárítani magadtól a felelősséget, kijelenthető: a világot a gondozásodra bízták.

Bódhiszattva vagy, tetszik vagy sem.